Ebben a cikkben arra teszünk kísérletet, hogy egyrészt azonosítsuk azokat az alapvetően meghatározó kihívásokat és trendeket, amely az üzleti felhasználású drónok iparának fő mozgatórugója, másrészt a már megnevezett kategóriákat alá is bontsuk azok tartalma szerint, részletekbe menően.
Az alábbi hat kategória olyan trendet képvisel, amelyekről úgy gondoljuk, hogy a közeljövőben meghatározó lesz a drónok gyártói, a szolgáltatók és a befektetők számára 2016-ban, illetve az után:
1. Képi hűség
2. Érzékelők
3. Mobilitás
4. Kínai cégek
5. Virtuális és kiterjesztett valóság
6. Piaci verseny
Képi hűség
Az egyik meghatározó trend az üzleti felhasználású drónok iparában a nagyobb képi hűségre való igény, azaz a jobb kép- és videófelbontás. És ez nemcsak az ipari célú, de a fogyasztói felhasználású drónokra is igaz. Ezért az olyan cégek, mint a DJI és a Yuneec, már 1 200 dollárért kínálnak gyárilag 4K videokamerával és HD felbontású monitorral szerelt drónokat.
És ahogy a kamerák egyre jobbak lesznek, úgy csökkennek az árak is. Vegyük hozzá mindehhez, hogy bizonyos gyártók, mint például az Amimon nulla késleltetésű adatkapcsolattal kínálnak 1080p felbontást. A DJI már olyan kamerákat kínál (ZenMuse X5) amelynek minősége és kezelhetősége közelíti a filmipari kamerákét.
A drónok technológiai fejlesztésében a képi hűség az egyik legfőbb hajtóerő, és ez a jövőben sem lesz másként.
Ez a trend jelentős részben a fogyasztói felhasználásra vezethető vissza. Otthon 4K televíziót, HD táblagépeket és okostelefonokat használunk, mind nagyobb és nagyobb felbontással, ezért érthető, ha a drónoktól is ezt, vagy még nagyobb felbontást várunk. Nem minden gyártó követi elég gyorsan az igényeket, különösen a régebbi konstrukciójú katonai és légügyi eszközök gyártói vannak ezzel így.
Érzékelők
A nagyobb képi hűségre való igény mellett megfigyelhető a jobb, kisebb és könnyebb érzékelőkre (térhatású videoérzékelők, ultrahangos, LiDAR-, infravörös és spektrális szenzorok) való kereslet növekedése is.
Ezek olyan feladatok ellátását teszik lehetővé, mint az ütközések elkerülése, a 3D képalkotás, az infravörös hőfényképezés, vagy a terméshozamok hatékonyabb elemzése.
Ezzel a chipgyártók is tisztában vannak, ezért jelentős beruházásokat és felvásárlásokat látunk az olyan gyártóknál, mint a Qualcomm vagy az Intel, és a képalkotásnak és a több gyártó összefogásával készülő képfeldolgozó hardvereknek a fejlődésével párhuzamosan a beruházások mértéke is ugrásszerűen nő.
Mobilitás
Az iparág harmadik jelentős hajtóereje napjainkban a mobilitás.
A fogyasztói szegmensben a PC-k és a televíziók helyett ma a mobil készülékek vannak a középpontban. A ZenithOptimedia előrejelzése szerint az online videónézés fő platformjává egyre inkább a mobil készülékek (táblagépek vagy okostelefonok) válnak majd, 2016-ban 52,7%-os, 2017-ben 58,1%-os részesedéssel.
Ezen kívül a vállalatok túlnyomó részénél az üzleti folyamatok és tranzakciók is áthelyeződnek a mobil készülékekre. Az IDC előrejelzése szerint az Egyesült Államokban a mobil készülékekről dolgozók létszáma 2020-ra eléri majd a 105,4 milliót, ami az ország dolgozó népességének közel háromnegyedét (72,3%) jelenti.
Egy elemzői vélemény szerint 2017-re az összes fogyasztói alkalmazás 100%-a, az irodai alkalmazásoknak pedig 75%-a elsődlegesen mobil platformokra fejlesztett szoftverekre épül majd. A „teljes értékű mobil munkaerő” többé már nemcsak egy cím egy PowerPoint dia tetején, hanem maga a valóság, különösen a szabadtéri és a karbantartó munkák terén.
A dróngyártók és drón szolgáltatók számára ez annyit jelent, hogy az alkalmazásfejlesztésben az asztali platformok helyett mobilra kell szoftvert fejleszteni, és mivel a mérkőzés még nincs lejátszva, ezért egyidejűleg iOS-re és Androidra is ki kell adni a szoftvereket, amennyiben versenyképesek akarnak maradni. Ez a legtöbb cégnek – még a legnagyobbaknak is, mint pl. a DJI – komoly nehézséget okoz.
Kínai cégek
Várhatóan a kínai cégek – kicsik és nagyok egyaránt – elárasztják majd a drónjaikkal a piacot, részben hogy piaci részesedést szerezzenek, részben pedig, hogy növeljék azt.
Ennek első jelei az idei CES (Consumer Electronics Show) szakmai kiállításon már észlelhetők voltak. Számos új kínai cég, pl. a 9 Eagles AEE, az Autel Robotics, az Ehang, a Hexo vagy a ProDrone standját láthattuk a kiállításon, hogy csak néhányat említsünk.
Ezek közül sokan DJI-klónokat gyártanak, vagy fognak gyártani.
Ez a trend szórakoztató, de egyszersmind figyelmeztető is, amint arra Eric Cheng, a DJI légi képalkotási üzletágának volt igazgatója rámutatott. Az a probléma, hogy az Egyesült Államokban a regisztrált ipari drónoknak több mint 45 %-át a DJI gyártja. Az egyetlen gyártó, amely képességek és árak dolgában felveheti velük a versenyt, az a Yuneec.
Ebből a folyamatból az látszik, hogy az ipari drónok többi gyártójánál erős lesz a kísértés, hogy megpróbálkozzanak utánzatok gyártásával.
Végeredményben muszáj lesz meggyőző felhasználói élményt nyújtaniuk, de a versenyben lévő gyártók nagy számát figyelembe véve fel kell tennünk azt a kérdést, hogy kiknek lesz arra ideje, hogy teljesen új technológiákat sajátítson el?
Virtuális és kiterjesztett valóság
A MarketWatch 2016-os előrejelzések: A hat legfontosabb technológiai trend c. cikkének legfontosabb megállapítása, hogy a virtuális valóság (virtual reality, VR) várhatóan betör majd a fogyasztói piacra, míg a kiterjesztett valóság (augmented reality, AR) pedig továbbra is jelen lesz a munkahelyeken.
A virtuális valóság (VR) a videotechnológia terén már bizonyított, és ezzel láthatóan a Trace is tisztában van, amikor ún. belemerítő (immersive) 360 fokos alkalmazásokat fejlesztenek ipari és fogyasztói célú kvadkopter drónokhoz.
A nagy pénz azonban a kiterjesztett valóságban (AR) van. A vállalati AR-alkalmazásoknak köszönhetően a dolgozók kevésbé függnek a laptopoktól és táblagépektől az olyan helyeken, ahol a használatuk körülményes lenne (pl. szennyezett vagy szűk helyen). Az AR-szemüvegek segítségével a szerviztechnikusok keze szabadon marad, mégis megkaphatják a munkájukhoz szükséges vizuális információt és szakmai segédanyagokat.
Az AR előnyeihez az ipari drónok csak hozzájárulnak, hiszen a technikus által kapott videokép valójában nem sokban különbözik az AR-szemüvegektől.
Piaci verseny
Sok mindent el lehet mondani azokról a technológiákról, amelyek a drónokkal szemben kínálnak alternatívát (műholdak, ember által vezetett légi járművek stb.).
És sok minden elmondható arról, ahogyan a drónipar vezető gyártói és szolgáltatói ezek erejét alábecsülik, különösen a mezőgazdaságban. A témával ebben a cikkben már foglalkoztunk, és ugyanezt hangsúlyozza Young Kim, a Digital Harvest ügyvezető igazgatója.
Van azonban egy téma az üzleti célú drónok iparával kapcsolatban, amiről nemigen beszélnek: Mi lesz majd, amikor a FAA-szabályzat legutóbbi módosítási javaslata (107-es szakasz) 2016-ban hatályba lép?
Ha ez megtörténik, akkor az USA-ban jelentős mértékben elhárulnak az akadályok az újabb gyártók és szolgáltatók piacra lépése elől.
A piaci versennyel foglalkozó elméletek szerint a belépési akadályok mindig valamely konkrét piacra való bejutást nehezítik meg. A kifejezés utalhat olyan nehézségekre, amelyekkel egy cég valamely piacra vagy iparágba való belépés során szembesül (pl. állami szabályozás, szabadalmak, vagy a méretgazdaságosság eszközeivel élő jól menő nagyvállalatok), illetve olyan nehézségekre, amelyekkel egy személy valamely állásra való belépéskor szembesül (pl. képzésre vagy tapasztalatra vonatkozó elvárások).
Amennyiben a javaslatot jelen formájában fogadják el (vagyis a drónok operátorainak nem kell pilótavizsgát tenniük), úgy az ipari drónok szolgáltatói számára a piacra lépés akadályai kisebbek lesznek.
Természetes jelenség, hogy az újonnan piacra lépők száma nő (ehhez csak egy tesztet kell sikeresen elvégezniük), az árak pedig csökkenő tendenciát mutatnak a jövőben.
Ez jelentősen felbolygathatja a drónszolgáltatók és az e téren már működő vállalkozások életét, mivel ők üzleti működésük során mentességet élveznek az FAA szabályzat 333. szakasza alól.
E cégek (vagyis amelyek jelenleg szabályosan működnek) hirtelen komoly versenyben találják majd magukat, tekintet nélkül arra, hogy ingatlanok légi fényképezésével vagy infrastrukturális légi megfigyeléssel foglalkoznak.
Egyszerre több drónpilóta és drónszolgáltató lesz, és a piacot a kereslet és a kínálat szabályai uralják majd. És minél nagyobb a kínálat, annál lejjebb mennek az árak.
Magyarországon ez a folyamat jelenleg ennek az ellentéte, azaz a piacon nem jellemző a jogkövető magatartás sem a magán, sem pedig a kereskedelmi célú tevékenység végzésekor. A magyar jogszabályi környezet megváltoztatásával az eddig is jogkövető magatartást mutató magánszemélyek és a szolgáltató cégek a piac tisztulását, ezzel együtt az engedélyeztetési folyamat egyszerűsítését várják.