A cikk a DJI drónok műszaki adottságait járja körül, azon belül is a DJI Mavic 2 Pro típus egyes képességeit elemzem. Ezeket a beállításokat a saját, személyes preferenciádnak megfelelően kell elvégezni. Legtöbbjüket ritkán érdemes rövid és középtávon megváltoztatni, azonban van, amit minden repülés előtt állítani szükséges. A lenti megállapítások alapvetései a legtöbb más gyártó drónjaira – illetve egyéb DJI típusok esetében – is használhatóak. Foglalkozok repüléssel és filmezéssel kapcsolatos beállításokkal is. Gyakorlatban tapasztalt műveletekről és azok eredményeiről is szól a cikk.

Bekapcsolás, Kikapcsolás, Iránytű, IMU, GPS, Barométer, Iránytű, Gimbal kalibráció, Felszállás, Repülés

Hosszabb utazás után, érdemes, sőt kötelező mindenképpen  a lenti eszközöket újrkalibrálni. Rövidebb távolságok esetén legtöbb esetben csak az iránytűt kell újrakalibrálni.

  1. Iránytű kalibráció: Ready to go zöld feliraton koppintás. Nem a drónt kell mozgatni, hanem a felszállási hely körül kell kört leírni, a drónnal a kezedben.
  2. IMU kalibráció: szinte ugyanott.
  3. Gimbal kalibráció: kamera menüben.

A bekapcsolás ajánlott sorrendje:

  1. Indítsd el a DJI GO 4 APP-ot
  2. Kontroller
  3. Drón

És ha már a bekapcsolásnál tartunk, akkor a kikapcsolás ajánlott sorrendje pontosan a bekapcsolás ellentéte:

  1. Drón
  2. Kontroller

A bekapcsolásnál a drón státusz lámpái a piros, zöld és sárga között váltakoznak.

Ekkor hallod meg az elindulással kapcsolatos kis dallamocskát is. Utána egy pár másodpercig a drón sárga és piros fényei villognak. Ekkor szerzi be a drón a térbeli elhelyezkedésének az adatait és megtörténik az irány meghatározás is, az iránytű érzékelése alapján.

Utána elindul az IMU kalibráció is. Ilyenkor tilos a drónt mozgatni.

IMU

Az IMU (Inertial Measurement Unit), azaz az inerciális mérő rendszer egyfajta vakon repülést tesz lehetővé. A gyorsulásmérőből (accelerometer), giroszkópból (gyroscope) és iránytűből (magnetometer, compass) álló műszeregyüttes képes meghatározni a jármű különböző, tengelyirányú elmozdulásait.

Azt tudja megmondani, hogy a drón függőlegesen, vízszintesen vagy ezek között van-e.

  1. Pitch, kereszttengely körüli elfordulás. Előre és hátra billentés.
    1. Előre vagy hátra megy a drón, távolodik vagy közeledik.
    2. Jobb kar, előre vagy hátra tolása.
  2. Roll, hossztengely körüli elfordulás. Jobbra és balra billentés.
    1. Balról-jobbra, jobbról-balra halad a drón.
    2. Jobb kar, jobbra vagy balra tolása.
  3. Yaw, függőleges tengely körüli elfordulás. Jobbról-balra fordítás.
    1. Balról-jobbra, jobbról-balra forog a drón a tengelye körül.
    2. Bal kar, jobbról-balra tolva.

A drón egy digitális hőmérőt használ arra, hogy az IMU elemei a megfelelő üzemi hőmérsékletet elérték-e. Ez az úgynevezett “warmap”, másképpen bemelegedési folyamat.

Attitude Mode, röviden Atti Mode

Amikor az IMU kalibárció megtörtént, a drón kontrollerén megjelenik az Atti Mode felirat. Ebben az állapotában a drón nem tudja, hogy hol van a Földön, mindazonáltal készen van a repülésre. De még nincsen GPS rádiójel vétel.

Teoretikusan tehát a drón készen áll a repülésre, de ez egy nem jó ötlet.

Mivel még nincsenek GPS jelek, ezért a drón bizonytalan lehet a pozíció tartásban. Ebben a módban a drón mindenképpen tartja a lebegésének a magasságát, mivel működik benne a belső barométer. Azonban hajlamos lesz a kilengésekre, nem képes egy helyben lebegni. Éppen ezért kifejezetten érdemes megvárni a GPS jeleket.

GPS mode

Pár másodperc kivárás után a drón – a kiválasztott repülési helyszíntől függően – egyre több műhold jelét képes befogni. Ha megvan a kellő számú műhold vétel rögzítés, akkor az app-ban elhangzik a sokat hallott mondat: “The home point has beend updated, check it on the map”, azaz a Home Point (kiindulási hely) frissült, ellenőrizd a térképen. 15-16 darab műhold jelének vétele az általános. Ekkor már egyértelműen kijelenthetjük, hogy a drón tudja, hogy hol van a Földön. Azonban ezt azért érdemes ellenőrizni a térképen is! Gondoljunk csak bele, itt állítja be a Home Point-ot a drón, és mi van, ha 1000 kilóméterrel odébb vélelmezi azt, mint a valóságban a helyszín.

Ha nem hallható a “Home Point has been updated…” szöveg, de a kontroller GPS módba vált, akkor fel kell hangosítani a kontrollerhez között okostelefont vagy tabletet. Sok okos és figyelemfelhívó dolgot mond az DJI GO 4 app.

Miért kell tahát a GPS?

  1. A drón ezekből a rádiójelekből tudja, hogy hol van a Földön.
  2. Ezért tud egy helyben lebegni.
  3. Ezért tud visszarepülni a HomePoint-ra (kiindulási pont).
  4. Ezért tud stabilan repülni.

Barométer

A DJI drónokban van egy digitális barométer is. Ez folyamatosan méri és riportolja a levegő nyomását. Ennek a segítségével képes a drón azt a repülési magasságát tartani, amely relatív a felszállási ponthoz képest. Az atmoszferikus légnyomás csökken a magassággal. Minél magasabban van a HomePoint, annál alacsonyabb a légnyomás.

Iránytű

A GPS- szel közösen azon dolgozik, hogy folyamatosan a legpontosabban lehessen tudni, hogy objektíven a drón merre fele áll vagy megy a levegőben és relatíven a kontroller pozíciójához képest.

Repülés

  1. A repülés világában van egy rövidítés: PAVE. Ez arról szól, hogy mi romolhat el, mire kell figyelni, mi akadályozhatja vagy veszélyeztetheti a repülést:
    1. Personal, azaz Személyes. Testi és lelki egészség. Józanság.
    2. Aircraft, azaz Repülőgép. Drón, propellerek, akkumulátor.
    3. EnVironment, azaz Környezet. Időjárás. Emberek. Helyszín.
    4. External Pressures, azaz Külső Nyomás. Időszorítás, Idegesség.
  2. Ha a videójel zavarossá válik, vagy akár megszűnik, még nem jelenti azt, hogy a  kontroller és a drón közötti kapcsolat is megszünt.
  3. Az intelligens akkumulátor pontosan azért intelligens mert számol a repülési körülményekkel, a kontroller és a drón távolságával és az akkumulátor pillanatnyi töltöttségével is. Éppen ezért a repülési idő folyamatosan csökken, de igenis lehetséges olyan helyzet, hogy vissza is kompenzálhat. Például visszatérésnél a szél hátulról tolja a drónt a visszatérés irányába.
  4. A DJI GO 4 app-ban felfelé legyintve teljes és “tiszta” képernyőt kapunk. Csak a térkép és a kamera képe látszik. Ez a fotó és videó készítése esetében lehet hasznos, kis képernyőjű okos eszközöknél. Lefelé legyintve visszakapjuk az eredeti képernyőt. Ezt a legyintést lehet egy vagy akár két ujjal is megtenni, beállítás kérdése.
  5. A drón mindig arra megy amerre dől. Nincs vezérsíkja (kormánylapát), a különböző irányú haladást a gép bedöntésével, tehát a tengelyek körüli elfordulással valósítja meg.
  6. Túl erős mágneses mezőt gerjesztő objektumok zavarják a drón iránytűjét.
  7. Magas tereptárgyak, felhőzet, magas KP-Index zavarja a GPS rálátást.

Home point beállítás, visszatérési magasság

Mikor térsz vissza a drón a kiindulási pontra?

  1. Ha szoftveresen, vagy hardveresen arra utasítást ad a drón pilóta.
  2. Ha elveszti a kapcsolatot a drón a kontrollerel.
  3. Ha kritikusan alacsony a drón akkumulátorának a töltöttsége.

Be kell állítani. Legtöbb esetben magát a felszállóhelyet, mint homepoint. Vagy a felszállóhely, vagy a kontroller lehet a home point. Ide tér vissza a drón, ha kritikus az akkumulátor töltöttség vagy a pilóta szeretne bármilyen okból leszállni. A jobb oldalon legfelül, a 3 pontos menüben van. Ott pedig a bal oldalon a “drón” menüben. Ha motorcsónakkal, autóval megyünk, és alapvetően mozog a helyzetünk, minden esetben a kontrollert kell beállítani home point-ként.

Itt kell megemlíteni azt is, hogy be kell állítani a visszatérő magasságot is, amely a home point-ra való visszatérés esetén érvényesül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ami magasságot itt beállítasz, arra a drón vagy felemelkedik vagy visszasüllyed, attól függően, hogy mi az aktuális magassága a home point-ra való ereszkedés megkezdésekor. Amit figyelembe kell venned, az a legmagasabb tereptárgy, mint visszatérési szűk keresztmetszet. Fák, épületek, erősáramű oszlopok stb.

Tehát, ha a home point-ra való visszatéréskor a drón először nem visszatérni, hanem automatikusan emelkedni kezd, nem kell megijjedni, standard folyamat elemet hajt végre a gép. Ez a művelet akkor következik be, ha a drón a kiinduló (eredeti felszállási) ponttól több mint 20 méter távolságra repült el.

Ha a drón a kiindulási ponttól 5 méternél kevessebb távolságra tartózkodik és kritkusan alacsony az akkumlátor töltöttsége, a drón automatikusan leszáll, ott ahol van.

Van egy érdekes beállítási lehetőség a szoftverben, ami nem azonnal egyértelmű.

Ez az RTH at Current Altitude (RTH az Aktuális Magasságon) kapcsoló, amelynek “on” és “off” állása van.

  • RTH at Current Altitude (RTH az Aktuális Magasságon) bekapcsolva “on” állásban. Ez az alapértelmezetten bekapcsolt mód.
    • Amennyiben a drón a kiinduló (eredeti felszállási) ponttól 5-20 méter távolságon belül van és kritikusan kevés az akkumulátor töltöttség és elindul a Return To Home (Hazatérés) folyamata, akkor a drón pontosan azon a magasságon tér vissza a kiinduló pontra, amin éppen aktuálisan (a visszatérés megkezdésekor) tartózkodik.

Egyetlen kivétel van, ha az aktuális tartózkodási magasság éppen kevesebb mint 2.5 méter. Az RTH folyamat megkezdésekor a drón felemelkedik 2.5 méter magasságra és utána tér haza, a kiindulópontra.

  • RTH at Current Altitude (RTH az Aktuális Magasságon) kikapcsolva “off” állásban.
    • Ha az RTH at Current Altitude (RTH az Aktuális Magasságon) kapcsoló “off”, azaz kikapcsolt állásban van, és a drón 5-20 méteres távolságban van, akkor a drón automatikusan azonnal leszáll.

Az RTH használatát nem szabad önmagában a gépi intelligenciára bízni. Lásd példáéul ha a drón 5 méternél kevesebb távolságra van és RTH folyamat indul, akkor ott leszáll, ahol van. Akár a vízre is. Ezért fel kell készülni arra, hogy a folyamatot bármikor meg lehessen szakítani és átvenni a repülés vezérlést.

Felszállás

Kétféle módon történhet.

Vagy lefelés és befelé húzva a kontrolleren a karokat, vagy az app-ból, A karok irányított elmozdulását nevezik a “combination stick command” vagy röviden CSC módszernek. Ugyanez a módszer meg is állítja a drón motorjait, még akkor is, ha az a levegőben van. Ez alapvetően egy vészhelyzeti vezérlése a drónnak. Érdemes odafigyelni a használatára.

Ha az app-ból történik a felszállás, van egy érdekekes beállítási lehetőség, mégpedig a “precision landing“, azaz a precíziós leszállás. Ennek az aktiválása során (pipa a mezőben) a drón a lefelé mutató kamera segítségével “megjegyzi” a felszállás környezetét, úgy, hogy a drón körülbelül 9 méteres magasságra felszáll.

Érdemes mindig egy összehajtható leszállóhelyról felszállni, aminek jellegzetes mintája van, és képes a drón kamerája azt felismerni.

A GPS és iránytű önmagában nem képes pontosan az eredeti leszállóhelyre vezetni a drónt, ezért kell a felismerhető és egyedi mintázatú mobil felszállóhelyet használni. Ugyancsak befolyásolja a precíziós leszállást a kamerák részére elérhető fény. Minél kevesebb a fény, annál kevésbé lesz pontos a leszállás.

Vison Systems

A Mavic 2 Pro rendelkezik látással érzékelő rendszerrel is. Ezzel képes – bizonyos repülési üzemmódokban és limitált képességekkel – elkerülni a tereptárgyakat. Első, hátsó, jobb és bal oldalon, illetve alul van érzékelő a drónban.

Ezeket a DJI Assistant 2-es szoftverrel lehetséges kalibrálni. Ezek a rendszerek nem érhetőek el minden repülési módban. Sport módban egyáltalán nem használhatóak, amelyet egy teljesen piros kis drón ikon mutat a szoftverben, a legfelső állapot csíkon, középtől egy kicsit jobbra. Position módban csak az első és a hátsó érzékelők működnek, a jobb és bal oldalon nincsen érzékelés. Tripod módban mind a 4 oldalsó érzékelő működik, amelyet egy teljesen zöld ikon mutat. A repülési módokat a kontroller jobb oldalán a “s”, “p”,”t” kapcsolókkal lehetséges szabályozni.

Telefonra történő streaming gyorsítótárazás

Cache during video shooting. Telefonra történő streaming cache a filmfelvétel alatt. Bármilyen repülési vagy műszaki probléma esetén van egy másolat a telefonon a videókról. Sőt, akár jótállás kérdésben is döntő lehet a DJI felé, ha van telefonos mentésed a videóról. Alapvetően a telefon videó cache egy állandó duplikátum.

Nem eredeti minőségben, nem ugyanazzal a színvonalon, de mégis van egy videód, ha esetleg a drónban lévő SD kártyával vagy magával a drónnal történik valami. A 4K-s videókat a drón saját SD kártyája rögzíti. A telefonra mentett másolat 720P felbontású. Ezen kívül amiért még érdemes lehet használni a telefonra rögzített videó cache-t, az azonnali videó visszaellenőrizhetőség. Ha már lemerült a drón akkumulátora, de vissza akarod gyorsan nézni a videót, amit készítettél, akkor itt a remek lehetőség erre. Ugyancsak érdemes az automatikus cache törlést beállítani.

És ha már beállítások, van még egy kiváló dolog a video cache-ben, mégpedig a hangrögzítés lehetősége. Ez magadnak egy hangos “megjegyzések” opció, repülés közben a telefon rögzíti a hangodat és a cache mellé teszi.

A sima, moziszerű drón felvételek titka

A drón mozgása, mozgatása és a gimbal mozgatása. Ez a titka a moziszerű felvétel készítésnek. A Gimbal settings menüben kell állítani, hogy ne mozogjon túl gyorsan a kamera, se fel, se le.

  • Maximum gimbal pitch = 10-15, de akár lehet 1-es, ha lassú mozgást szeretnél.
  • Gimbal Pitch Smoothness = 10. Ez a kapcsoló a gimbal mozgatásának megkezdését és befejezését állítja. Annak a gyorsaságát, mikor a gimbalt le vagy fel mozgatod, elkezded és befejezed a műveletet. Egyfajta puffer. Lassan vagy gyorsan indul-e a gimbal és végzi be a mozgást. Minél magasabb a szám, annál jobban lassítja a mozgatást. 30-as állapotban már szinte nem is mozdul meg a gimbal. Ezt állítsd be az igényednek megfelelően.

Érdekes kérdés, a frame/sec vetülete a filmezésnek. Európában a “moziszerű” élményt a 25 frame/sec adja. Ez kicsit “szaggatott” felvételt ad. Nem kérdőjelezhető meg a felvétel “folytonossága”, de főleg gyorsabb fordulások esetén kellemetlen lehet a szemnek a felvétel. Ha már 4K-ban vesszük fel az élményt, akár 30 frame/sec-et is választhatunk. Ez egyfajta folytonosságot ad a szemlélőnek, fordulások lekövetése sokkal simább, finomabb. Egyelőre a 4K 60 FPS-t nem tudja a rendszer.

Tripod mód. A moziszerű élményért

Minél jobban rángatod a drónt és mozgatod a gimbalt, annál jobban ugrál a kép és lesz nézhetetlen, élvezhetetlen a felvételed. A kontroller jobb oldalán 3 állásos kapcsoló: tripod, position, sport. Érdemes tripod módban tartani, ha filmszerű élményre vágyunk. Bár itt a drón sebessége jóval lassabb, mint bármilyen más üzemmódban, mégis ez a lehetőség adja a tiszta, rángatásmentes képet. Főleg egy kezdőnek. Akik már sokat repültek és biztos kézzel irányítják a drónt, éles és gyors vágóképeket készíthetnek, akár sport módban is.

A filmezés alapvetése a “gördülékenység”. Azaz a sima, rángatás és kisebb-nagyobb fel-le és/vagy jobb-bal oldal irányú (el)mozgások elkerülése. Ezek jelentősen rontják az élményt. A vágóképek folyamatosak legyenek. Ezért kell tisztában lenne a drón környezetével. Ha nem látod be a környezetet vagy bizonytalan vagy, nem mersz, nem tudsz “végigirepülni” egy adott folyosón, így a film pontosan az a bizonytalanságot mutatja, amely a “meg-meg állásban” és a folyamatosság nélkülézésében mutatkozik meg. A filmszerű élmény rovására megy.

H.265 versus H.264 kamera video coding

A H.265 jobban tömörített, alapvetően 4K felbontás kezelésére készült kódolás, míg a H.264 kevésbé tömörített, alapvetően 1080P HD minőség kezelésére készült.

A H.265 10 bites, nem 8 bites adatot tartalmaz (a H.264-es 8 bites), tehát a H.264-esnél lényegesen több szín- és világos információ található, így jobb minőségű videót lehet az uómunka során szerkeszteni. Color, azaz szín választásnál a H.264-es kodok esetében lehetséges a normál színt választani, míg a D-log-M és a HLG kizárólag a H.265-ös kodekhez tartozik.

A D-log-M egy 10 bites színtér, a normal pedig 8 bites. A D-log-M kódolás esetében (https://inspire1.hu/faq/) van egyfajta aszferikus torzítás, a hordó fajta. Az egyenes vonalak ebben az esetben a kép széle felé hajlanak meg. Ez normál mód esetében nem tapasztalható, illetve ennek a képfeldolgozása jóval kevesebb számításí erőforrsát igényel az utómunka folyamatában.

A D-log-M nyers videó kevésbé éles és kontrasztos, kevésbé szaturált. A színek és a kontraszt is minimális. Ez most nem gond. Hanem lehetőség. Ezeket a beállításokat egy profi videó szerkesztő programban utómunkával kell megtenni. Ezt a folyamatot hívják “szín-feljavításnak” (color grading).

Ezeket az utómunka során lehetséges korrigálni. A normál mód alapértelmezetten biztosítja a tökéletesen egyenes vonalakat, azonban utólagosan messze nem szerkeszthető olyan változatos módon, mint a H.265. A HLG kódolás egyfajta log formátum, amelyet arra terveztek, hogy a legtöbb dinamikus tartomány értéket őrizze meg. Akár a D-log-M kódolás, a HLG is tartalmazza a hordó torzítást. Alapvetően a hobbi és házi videózás során – amennyiben nem a tökéletességre törekszel – elég a normál mód.

A Mavic 2 Pro drón fényképezés leg(alapvetései)

A vezérlő szoftveren jobb oldalon a sárga gomb alatt 3 csíkos menüpontban van a fényképezés beállítása.

  • Felbontás: FOV 4K/30 FPS (25 FPS a “mozis”)
  • A FOV nézet 75 fokos (Full Field of View), míg a HQ nézet 55 fokos (High Qualty)
  • A HQ nézet “zoom-olt” kisebb a látótér, távolabb kell menni ugyanazért a nézetért, mint a FOV mutat.
  • Camera Style: standard
  • Color: none
  • Whitebalance: vagy manuális, vagy az fényviszonyoknak megfelelő, de semmiképpen nem “auto”.
  • ISO: alapvetően 100-on kell tartani. Este maximum 800-on, különben nagyon szemcsés lesz a kép.
  • Aperture: 5.6
  • Shutter: Duplázod a záridőt az FPS-hez képest. 25-ös framhez, 1/50-es shutter. 30-ashoz 1/60-as.
  • Focus: Felszállást követően auto pozícióba, majd ha megvan a fókusz, mehet manuálisra.

Fényképezés

A vezérlő szoftveren jobb oldalon a sárga gomb alatt 3 csíkos menüpontban van a fényképezés beállítása, ezeken belül is a “beállítás” menü, a bal oldalon van az Exposure kontroll menü:

  • Automatic
  • Aperture Priority
  • Shutter Priority
  • Manual

Ha elindítottál egy videót, és megy a “forgatás”, akkor semmiképpen ne kapcsold ki a drónt, úgy, hogy a film “forog” és te kikapcsolod az akkumulátort. Tapasztalataink szerint megsérül az adatállomány és olvashatatlanná válik. Ezért fim rögzítése során a javasolt eljárásd rend az, hogy a drón akkumulátorának kikapcsolása előtt le kell állítani a videó forgatását, azaz le kell zárni a file-t (azzal, hogy kikapcsolod a felvételt). Ha ez megvan, akkor kapcsolhatod ki az akkumulátort.

Histogram

A vezérlő szoftveren jobb oldalon a sárga gomb alatt 3 csíkos menüpontban van a fényképezés beállítása, ezeken belül is a “beállítás” menü, a jobb felső sarokban. Ez egy bárhová rakható ikon a felületen, próbáld meg akárhová húzni.

Mindenképpen érdemes beállítani. Kis “hegycsúcsokat” látsz rajta, a hisztogram egy oszlopdiagram. Az oszlopok összeérnek egymással, nincs közöttük távolság. A fényképezőgépünk által leképezhető világosságtartomány értékeinek felelnek meg az egyes oszlopok. A bal oldali oszlop jelképezi a legsötétebb (fekete) árnyalatot, a jobb oldali, a legvilágosabbat (fehéret), a többi a köztes értékeket.

Az egyes oszlopok magassága azzal arányos, hogy egy adott világosságú képpontból hányat tartalmaz a kép. Ha nem tartalmaz egyet sem, akkor az az oszlop üres. Alapvetően azt mutatja, hogy egy felvétel kellőképpen van-e megvilágítva, vagy sem, illetve mennyire lesz a felvétel kontrasztos.

Ha a legtöbb “hegycsúcs” a kép bal oldalán helyezkedik el, akkor a kép alulexponált, azaz túl sötét.

Ezzel szemben ha ez a jobb oldalon történik meg, akkor a kép túlexponált, azaz túl sok a fény.

Minél magasabb bármelyik szélső oszlop, a képnek annál nagyobb része lesz túl vagy alul exponált. Mindenképpen érdemes állandóan használni, hiszen a mobiltelefonok kisebb képernyőjén sok esetben nem jól vehető ki a túl kevés, vagy túl sok fény a felvételen.

Head LEDs auto turn off

A drón első részén található LED-ek automatikusan lekapcsolnak, amennyiben felvétel rögzítés történik. Érdemes beállítani.

AutoFocus versus ManualFocus

A drón kamerája és az általa rögzített objektumok távolsága – a drón folyamatos mozgása miatt – állandóan változik.

Ezért fókuszálni kell a képet. De nem mindegy, hogy azt milyen módon tesszük.

Sok esetben a fókuszvesztés egyáltalán nem látszik a mobiltelefon vagy tablet képernyőn, hanem már csak irodai környezetben találkozunk azzal, hogy komplett videórészek lettek teljesen életlenek, így egyben használhatatlanok.

Az AutoFocus üzemmód nem minden esetben működik jól. Jobb felső sarokban, az akkumulátor töltöttség alatt található meg az AF / MF kapcsoló. AF = autofocus. MF = manualfocus.

Alapesetben az AutoFocus üzemmódra kapcsolt drón minden egyes drón megállással vagy lebegéssel egy fókuszálási folyamatot indít be. Nem szép a videón.

Az AF esetében, bárhová kattintasz a képernyőn, a kamera újra fókuszál és a rendszer csippan egyet. Ebben az esetben érdemes egy nagykontrasztú területet kiválasztani, és arra koppintva fókuszálni. Ami az előnye az AF-nek, az a hátránya is.

Véletlenül is lehet koppintani a képernyőre, és máris “elmegy” a fókusz, és a kép elmosódottá válik.

Ugyancsak problémás az a helyzet, ha már a felszállás előtt elkezded a képet rögzíteni. A kamera a közeli talajra fókuszál. Felszállást követően sok esetben a kamera nem fókuszál automatikusan újra. Az MF kapcsolóval manuális fókuszra váltasz. Adódik a kérdés, hogy miként lehet a fókuszálást úgy beállítani, hogy ne fordulhasson elő elmosódás.

A napi tapasztalat alapján érdemes a felszállást követően az AC-t beállítani. Amikor megvan a téma, válts MF-re. És hagyd ott.

A fókuszálás esetében kifejezetten fontos szerepe van a rekeszértéknek (aperture).

Minél nagyobb a szám, annál kisebb mértékben van nyitva a rekesz és ezzel együtt annál kevesebb fény éri a szenzort. Egy F11-es rekeszértéknél értelmezhető képet akkor kapunk, ha a zársebesség (shutter) 1/30. Azaz nagyon kicsi. Minél nagyobb a (nevezőben lévő) szám, annál rövidebb ideig van nyitva a zár. Ez esetben a záridő azzal kompenzálja a rekesz szűkítést, hogy megnöveli a záridőt és így több fény jut a szenzornak. Ezzel együtt a mozgó objektumok rögzítésére alkalmatlanná válik a kamera. Mégis van megoldás arra, hogy a kicsi mobilos képernyőkön is képesek legyünk a megfelelő fókuszt beállítani. Ez a megoldás alapértelmezetten ki van kapcsolva. A neve pedig a “Focus Peaking”.

Focus Peaking

A vezérlő szoftveren jobb oldalon a sárga gomb alatt 3 csíkos menüpontban van a fényképezés beállítása, ezeken belül is a “beállítás” menü, a jobb felső sarokban. Close, high, standard és low opciókkal.

Például standard módra kapcsolva minél több piros részt mutat a rendszer, annál fókuszáltabb a felvétel.

A FocusPeaking műküdik AutoFocus és ManualFocus üzemmódban is.

AFC = Autofocus Continuous

Ez a funkció és ez a gomb nem keverendő az AF (AutoFocus) móddal. Ez nem az AutoFocus, de természetesen közeli rendeltetése van.

Ez egy külön kapcsoló a drón szoftverében. Arra szolgál, hogy az AutoFocus fókuszálási folyamata nem indul be minden egyes megállásnál vagy lebegésnél, mindazonáltal a többi AutoFocus funkció még elérhető marad.

Lásd koppints a képernyőre és az fókuszál. Éppen ezért ez egy közti módszer. Profiknak érdemes kikapcsolva tartani.

Napi szinten mit érdemes beállítani a fókuszáltság fenntartása érdekében

  1. AFC = Autofocus Continuous. Érdemes nem használni, csak kezdőknek.
  2. Standard AF-et érdemes bekapcsolni. A felszállást követően ráfókuszálni a felvétel tárgyára.
  3. Ha ez megvan, át kell kapcsolni a rendszert MF beállításra, elkerülendő, hogy a fókuszt véletlenül megváltoztassuk.
  4. Mindenképpen érdemes használni a Focus Peaking kapcsolót. Minél több a felvételen a piros szín, annál fókuszáltabb a felvétel az adott objektumkon.
  5. Overexposed: “zebra” csíkokkal kötöltött poligonok a felvételen, amelyek természetesen a filmen utólag nem látszanak. Alapvetően a túlexponált területeket mutatja. Gyakorlatban érdemesebb használni a Histogram funkciót, a már leírtak szerint.

Anti-flicker: Érdemes “auto” állapotban hagyni. File index mode: Érdemes “continous” állapotban tartani. Videó méret: FOV versus HQ (High Quality Field of View) mód. A FOV szélesebb képet ad, az HQ jobban összetolt, de élesebb.

Whitebalence

Fényforrástól függően (napsütés, árnyék, neonlámpa, izzó), a fényképezőgépeknek korrigálniuk kell a fehéregyensúlyt, hogy a fehér a képeken valóban fehér legyen. Ha a fehár valóban fehér, akkor a többi szín is jó lesz. Jellemzően az automata fehéregyensúly beállítás rossz fényviszonyok esetében mindig hibás fehér színt eredményez. Ezért érdemes manuálisan beállítani, ha a fény kevés.

Fénymérésre a középre súlyzott megoldást érdemes választani.

A vezérlő szoftveren fent a videó menüpontban van a whitebalance (AWB) beállítása. Minden “fehér” más és más.

  • Auto
  • Sunny
  • Cloudy
  • Incandescent
  • Neon
  • Custom

A custom 2000 ás 10000 Kelvin között mözog. Minél kisebb a Kelvin fok, annál hidegebb a kép, és minél nagyobb, annál melegebb. A custom megoldással lehetséges kiválasztani (a kamerát a tárgyra állítva), hogy hol van a legjobb “fehér”. Kifejezetten rossz felvételt eredményez, ha minden felvétel külön-külön más színtónussal rendelkezik, ezért szigórúan nem szabad “auto” módban hagyni a whitebalance kapcsolót. Ezt minden egyes repülés előtt át kell állítani vagy manuálisra vagy a fényviszonyoknak megfelelően, de mindenképpen el kell hagyni az “auto” módot. Szokj le róla.

Zársebesség (shutter) és ISO

A vezérlő szoftveren jobb oldalon a piros gomb alatt 3 csíkos menüpontban van a fényképezés beállítása. Ezen belül a bal oldalon a “rekesz” ikonra kell kattintani. Minél magasabb a zársebesség érték, annál jobban fényképezhetőek mozgó objektumok és annál több fény is kell a megfelelő minőségű fénykép elkészítéséhez. A zársebesség megállapításához használd az “auto” módot. Ez lesz az alap. Szemmel kell “manual” módban megállapítani, hogy mi lesz a legjobb kép, se ne legyen túl sötét, se túl fényes a kép.

Minél magasabb az ISO érték, annál fényérzékenyebb a kamera szenzor. Nagy fényben az ISO értéket alacsonyra kell állítani. Minél kevesebb a fény, annál magasabbra kell állítani az ISO értéket. Minél alacsonyabb az ISO érték, annál nagyobb valószínűséggel lesz a kép kiváló.

Fényképezés

A fényképezés szentháromsága a

  1. rekesz|rekeszérték (aperture, blende),
  2. záridő|zársebesség (shutter),
  3. fényérzékenység (ISO).

Minél alacsonyabban kell tartani az ISO értéket, és érdemes RAW formátumban fényképezni. A RAW formátum minden egyes olyan adat bitet megőriz, amit a szenzor érzékel. A JPEG formátum már egy “butított” verziója a RAW formátumnak, legalább egy harmadával kevesebb információt hordozva, mint az eredeti RAW, illetve szűkebb sávban mozog a a szín és az expozíciós beállítás.

Ha valaki nem akar a RAW formátummal a továbbiakban valamilyen külső programmal foglalkozni, de mégis szeretné megtartani a RAW formátumot is, érdemes a JPG + RAW opciót választani a fényképezésnél. Ekkor mindkét formátumban ment a drón kamerája.

Egyszerre figyelni a drónt, a repülésre, a kis képernyőre, megítélni azt, hogy kiégett-e a kép vagy sem, nem egyszerű. Ezért érdemes a RAW formátumot is menteni, amit később lehet szerkeszteni és állítani. RAW formátumban nem számít semmit a fehéregyensúly (whitebalance) beállítása. Lehet auto-n is hagyni az értéket.

Fotó készítésekor nem csak single (egyetlen) felvételt lehet készíteni, hanem lehetséges egyszerre több felvételt is lőni, egymás után és később kiválasztani vagy maszkolni a legjobbat. Ki kell választani az AEB módott és ott 3 vagy 5 darab kép opciót.

Érdemes a 16:9-es képernyő arányt beállítani.

A régebbi Mavic drónok kameráját el lehetett forgatni 90 fokkal. Így váltani a “landscape” (fekvőkép) módból a “portrait” (állókép) módra. Ez az új Mavic 2 Pro és Zoom esetében a Hasselblad kameráknál már nem működik. Valószínűleg túl nagy a kamera a forgatáshoz. A portrait módot az új Mavic eszközökben a kamera magasrá állításával és folyamatos leeresztésével lehet megoldani, miközben átfedésben lévő képek sorozatát készítjük.

Minél gyorsabb mozgást szeretnél lefényképezni, annál rövidebb záridőre (shutter speed) van szükség, hogy ne mosódjon el a mozgás. 1/30 másodpercnél már akár a kéz remegése is elég lehet, hogy elmosódjon a kép, 1/4000 másodperces záridővel akár egy gyors autót is fényképezni lehet.

Rekeszérték (apertura, blende)

A rekeszérték azt jelenti, hogy a rekesz mekkorára nyíljon ki. Az objektívben található, fémlemezekből álló szerkezet nyitással-zárással szabályozza az objektíven átfolyó fény mennyiségét.

Rekeszérték (aperture): minél kisebb szám van nevezőben, annál nagyobb méretben van nyitva a rekesz (hányados mivolta miatt minél kisebb szám van a nevezőben, annál nagyobb maga a szám).

  • F/16 | F/11 | F/8 | F/5.6 | F/4 | F/2.8

A szabály az, hogy minél kisebb a rekesz (a hozzá tartozó nevező nagyobb), annál nagyobb területet tud átfogni a fókusz (élesség), ezt hívják úgy, hogy mélységélesség. A rekeszértéket érdemes 4 és 4.5 között tartani a Mavic 2 Pro esetében.

Régebbi DJI Mavic drónok esetében az apertura értéke fix, nem volt lehetséges változtatni rajta. A beégetett érték az F/2.2-es volt.

Záridő (shutter vagy shutter speed)

Nem szabad a záridőt keverni a képkocka sebességgel (frame rate, FPS).

A képkocka sebesség azt szabályozza, hogy egy másodperc alatt mennyi képkockát rögzít a drón kamerája.

A záridő (zársebesség) viszont azt jelenti, hogy a zár mennyi ideig legyen nyitva, minden egyes képkocka felvételének elkészítésekor. A záridő határozza meg azt, hogy mennyi ideig fogja érni a fény a fényérzékelő szenzort.

A másodperc tört részét jelzi 1/15 (egy tizenötöd) másodperc, 1/30, 1/120. Minél nagyobb a nevezőben lévő szám, annál rövidebb ideig van nyitva a zár és fordítva. Ha kicsi a szám a nevezőben, akkor a fényérzékelés hosszú.

  1. Ha sok a fény, akkor rövidebb záridő is elég.
  2. Ha kevés a fény, akkor hosszabb záridőt kell beállítani.

Fényérzékenység (ISO)

Ez a fényképezőgép fényérzékenységét határozza meg. Minél magasabb az érték, annál érzékenyebb a képérzékelő. Alacsonyan kell tartani, 100-as érték közelében. Minél magasabb az ISO értéke, annál “zajosabb” a kép.

Mikor érdemes mégis megemelni az ISO értéket?

Ha nagyon kevés a fény vagy ha gyorsan mozog a fényképezés tárgya.

AE (Auto Exposure)

Automatikus expozíció. A drón kamerája önműködően beállítja a záridőt és/vagy a rekeszt a (beépített) fénymérő mérési eredménye és az automatán vagy kézzel beállított fényérzékenység (ISO) alapján. Alapértelmezetten a beépített fénymérő a kép közepére számolja ki az expozíciós értéket. Ez a középre súlyozás. De kézzel ezt át lehet állítani.

Alapvetően nem egy jó megoldás, pláne videó készítésnél. Ahogyan a drón lebeg vagy repül és a környezet megvilágítottsága változik (fényesebb, árnyékosabb) az auto expozíció folyamatosan ehhez a változáshoz igazítja a záridőt és a rekeszt. Ettől a videón abszolút életszerűtlen, túlvilágított vagy kifejezetten sötét részek jelennek meg, és váltakoznak.

EV (Exposure Value)

Az expozíció finomhangolására szolgál. A kontroller jobb oldalán, alul lévő tárcsa forgatásával lehet növelni vagy csökkenteni az értékét.

A záridőt (shutter) állítja feljebb vagy lejjebb a tárcsa adott fokú elforgatása.

Videó készítés közben szinte állandóan érdemes használni, hogy elkerüljük a túlexponált felvételeket. A túlexponáltság (zebra csíkok, ha be van állítva) azt jelenti, hogy “kiég” a felvétel. Minden fehér lesz és ezeken a területeken elvesznek a kép vagy videó részletei. Nem feltétlenül lehet minden túlexponálást megszüntetni, de érdemes törekedni arra, hogy ne legyen túl sok kiégett, fehér, részlet nélküli képrész. A víz hullámainak csillogása a napfényben szinte minden esetben túlexponált felvétel. A túlexponáltság ellenpontozásával azonban az addig túl fényes környezet valóban kevésbé lesz kiégett, azonban a többi képrészlet túlságosan sötét lesz.

Gépi automatika oldalon a hisztogram és a zebra csíkok támogatják a kisebb képernyőkön is a túlexponáltság felderítését és folyamatos kontroll alatt tartását.

EL (Exposure Lock)

AE betűjelű ikon a DJI GO 4 app jobb felső sarkában. Az AE betűjel mellett balra van egy kis nyitott lakat ikon. Erre koppintva a lakat “lezár” és az aktuális expozíciós beállítás rögzül. Videó és panoráma fényképezés készítésénél lehet kiváló segítség.

Videózás

4K-ban érdemes. Egy videó szerkesztő programmal akár bele is lehet zoom-olni.

180 fokos záridő szabály: Duplázod a záridőt az FPS-hez képest. Példa:

  1. 25 FPS-hez 1/50-es záridő,
  2. 30 FPS-hez 1/60-as záridő,
  3. 50 FPS-hez 1/100-as záridő (olyanoknál, mint a 24, 60 FPS értelemszerűen a legközelebbi értéket használd).

Viszont napos, fénnyel teli időben a záridő gyors (rövid), 1/1000 vagy gyorsabb. Videók esetében a rövid záridő stroboszkóp-szerű hatást gyakorol a gyorsan mozgó objektumok filmezésénél. Ilyenkor kell az apertura-hoz (blende) hozzányúlni.

Kevesebb fényt kell hagyni beáramlani a fényérzékelő szenzorra, így a záridő lehet hosszabb (lassabb).

Hosszabb záridővel a gyorsan mozgó objektumok jóval életszerűbb hatást keltenek, illetve elmosódnak, ha megállítjuk a videót. Ennek oka az, hogy a gyorsan mozgó tárgyak elmosódnak az emberi szemnek.

Képkocka sebesség (Frame Rate)

Egy másodperc alatt mennyi képkockát rögzít a drón kamerája.

SD kártya formázás

A vezérlő szoftveren jobb oldalon a sárga gomb alatt 3 csíkos menüpontban van a fényképezés beállítása, ezeken belül is a “beállítás” menü, a jobb felső sarokban. Ebben a menüben szinte legalul van a “Format SD Card” menüpont. Ott kell és érdemes a kártyát formázni, a drón saját rendszerében. Nem máshol. SD kártya kapcsán a Sandisk Extreme Pro 64 GB-os verzióját ajánlom, mint megbízható, bevált rögzítő megoldás.